A fejési higiénia már régóta nem "csupán" a nyereség ellenőrzésének egyik paramétere. Az utóbbi években a gazdálkodás nyereségét befolyásoló paramétereknél már nem csak a tej összetételének minőségére, hanem a kitermelt tej mennyiségére is fókuszálunk. A modern állattenyésztő nagyon jól ismeri a PSB közvetlen hatását a tejtermelés csökkenésére (1. táblázat), valamint a masztitisz és más egészségügyi problémák kapcsolatát a tejelő teheneknél, amelyeket az 1. ábrán szereplő kérdőív eredményeivel lehet összehasonlítani.

1.sz. táblázat: PSB a tejveszteséghez viszonyítva,%-ban

Forrás: Milk Quality Management Protocol, Prof. David L. Lee

Külön fejezet a tőgybimbók gondozása a szárazon állás és a laktációs időszak közben. Tudta, hogy a klinikai masztitisz többsége, valamint az ellés utáni kolosztrum alacsony minősége és mennyisége a szomatikus sejtek nagy számának eredménye úgy a szárazon állás, mint a laktáció alatt?

A fejés higiéniája, tagadhatatlanul, a minőségi és kellő mennyiségű tejtermelés alapvető pillére. Közvetlenül érinti a CPM-et és a PSB-t, valamint a tejmirigy egészségi állapotát. A következő alapvető tényezőktől függ:

1. A tőgy higiénés termékeinek kiválasztása

2. Helyes gyakorlat

3. Higiéniai program a fejőházban

4. A személyzet személyes higiéniája

Hogyan válasszuk ki a megfelelő tőgybimbó-higiéniai terméket?

Először tegyük fel a kérdést, miért is kell egyáltalán használni?

Tegyük fel a kérdést, hogy mit is szeretnénk a tőgybimbó vagy a tőgy fertőtlenítő szereitől:

1. Szeretnék tejet magas PSB és CPM nélkül?
2. Szeretném-e eltávolítani, a fejés előtt, a baktériumokat a tőgybimbóról és annak környékéről, még a problematikus területeken is?
3. Szükséges-e, hogy hatásos legyen a szerves szennyezettségű tőgybimbókon is (lemossa a szennyeződéseket és a baktériumokat)?
4. Szükséges-e a tökéletes, masztitisz elleni fertőtlenítés, a fejés előtt és után, még a bőr redőiben is?
5.  Szeretném-e rehidratálni a tőgybimbó bőrét, hogy a bőr ne repedezzen be?
6. Nem szeretném kiszárítani a bőrt, azaz csökkenteni a védekező képességét?
7. Szeretném-e, ha a fertőtlenítés nem hagyna semmiféle maradványokat a bőrön vagy a tejben?
8. A teljesítményt, valamint a PSB és masztitisz csökkenést választom, vagy csak a színezést, akár azofestékekkel?

Az ecetsav alapú készítmények, a tőgybimbók fejés előtti kezelésére, rendkívül hatékonyak a baktériumokkal szemben, a hígítást követő 10 percen keresztül. Az már csak tiszta fantázia, hogy egyáltalán lehetséges-e a nem ionos áztató anyagok tartalma nélkül eltávolítani a baktériumokat a tőgybimbó bőrének ráncaiból, sőt még a biofilmről is lemosni a mikroorganizmusokat! Függetlenül attól a ténytől, hogy közvetlen vagy közvetett fertőtlenítésről van-e szó, ilyen hatású anyag használata esetén a fejés után, a sérült bőr struktúrájának hajszálereit fokozott vérzésveszélynek tesszük ki. Ezen kívül senki sem tudhatja, hogy a hígított „farm” minőségű oldat 30 másodperc után is hatásos-e. Így, a tenyészetekben, sok esetben találkozhatunk eltömődésekkel a baktériumokkal teli koszos vízzel telt kannákban. Éppen ezen okok miatt az ilyen termékeket a szarvasmarha tenyésztők alig 1% -a használja világszerte. Néha, sajnos, a Cseh Köztársaságban is.

A világpiacon, a klórdioxidon (ClO2) alapuló tőgybimbó fertőtlenítőszerek értékesítése nem haladja meg az 5% -ot. Habár alig tartalmaz mérgező hatóanyagot, és kivételesen hatékony az élelmiszeriparban, sajnos a tőgybimbók zoohigiéniájában, sem a környezetében nem került felhasználásra. Ennek oka az áztató anyagok hiánya, ugyanakkor a koncentráció nem hatékony a felszínen lévő CPM mennyiségéhez viszonyítva.

Ha a biguanidokat (klórhexidin) választjuk, akkor először is az EU vs. AMR korlátozási programmal kell számolni. A töltés nélküli felületaktív anyagok hiányában azonban számíthatunk egy nyolc órás tőgybimbóra gyakorolt hatással a baktériumok ellen, de csak abban az esetben, ha a tőgybimbókon nincs szerves szennyeződés, azaz homok használata nélkül lehetetlen. Hígítsa ezeket a készítményeket egytől több fejés idejére. Ne felejtsük el, hogy a klórhexidin hatástalan, ha 300 ppm-nél nagyobb keménységű vízben oldjuk, és a világon senki sem fogja tudni, hogy az oldat hatékony! Ezt az anyagot 15% -ig használják a világ 80 országában (az EU-n kívül is).

Érdekes az a kérdés, hogy a szarvasmarha tenyésztők 15% -a miért használ egyáltalán tejsav alapú termékeket a tőgybimbó tisztításához. Ez egy sav, amely anaerob környezetben garantálja a kórokozók tartalmának csökkenését. Sajnos olyan koncentrációban, amely a tőgybimbóknál még nem okoz bõrirritációt, már nem rendelkezik ilyen hatékonysággal a kórokozókkal szemben. Hatása, az engedélyezett koncentrációnál, elsősorban számos kórokozó pH intoleranciájától függ.

Végül, de nem utolsósorban, említsük meg a jód alapú készítményeket, amelyeket a világon 65% -ban használnak.

Miért is? Először is, ez egy elem. És az elem nem molekula! Ezért rendkívül stabil. Sőt, tisztán természetes. Azzal a minimális bevitellel szemben, ahol fennáll az egyed korlátozott fejlődésének kockázata (thyroidea) / golyva / demencia / meddőség, ebben az esetben a világon nincs bizonyíték a túladagolásra, mivel itt nincs limit. Az utóbbi években előfordult, hogy igyekeztek korlátozni a jód felhasználását, még néhány tejtermelő képviselőjénél is! Nézzük el nekik tehát, kérem, a jód hiányát a szervezetükben, abban a reményben, hogy ezen igyekezetük már nem fokozódik! Ha csak egyetlen CPM baktérium marad a tejben, akkor abban nem található egy jódmolekula sem. Ezenkívül, a jód felhasználásának diszkriminálására tett kísérleteket, a fejés előtt vagy után, már régóta megcáfolja az a tény, hogy ha a jodoforikus készítményeket legfeljebb 0,5% jódkoncentrációban alkalamazzák, egy fejésre 15 ppm jód jut,  tehát a szarurétegbe 1,2 ppm szívódik fel, amely a véráramban gyűlik össze, ahol, bármiféle kóros állapot nélkül, akár 0,072 ppm koncentrációt is elérhet, és ez gyakorlatilag lehetetlen, még ha a MIC-t le is tagadják.

Bár sok gyártónak ez nem nagyon kedvező, a jód a világon vezető szerepet játszik, nemcsak azon okból, mert nagyon hatásos a baktériumok, vírusok és gombák ellen (játszva legyőzi például a Streptococcus uberis-t (leggyakrabban úgyn. egynegyedes masztitisz) vagy Staphylococcus aureus-t. De itt is gondosan különbséget kell tenni a PVP-jód és a jodofor között. Az első az emberi bőr, vagy akár az állatok sérült bőrének kiválóan fertőtlenítő szere. Összehasonlíthatatlanul jobb a hidrogén-peroxidnál a nyílt sebeknél vagy műtéteknél. Állatgyógyászati és mezőgazdasági alkalmazásban azonban 10 x gyengébb, mint a jodofor!

Amennyiben tehát, ha szeretnénk csökkenteni a PSB-t és a CPM-et a tejben, úgy mint a világ tenyésztőinek 65%-a, használjunk jodofor termékeket.

CSAKHOGY! ELÉG EZ? SEMMI ESETBEN!

Ami már közismert:

1. A jodoforikus pre-dip használata a legfontosabb lépés a PSB és a masztitisz megelőzésében! A jó minőségű pre-dip erős, baktericid hatású jódot tartalmaz, jodofor formájában, és így a kezelt tőgynegyedeken a PSB-t és a CPM-et nagyon könnyen szabályozza. A 0,1%-os szabad jód azonnali hatással van a baktériumokra és 15 másodpercen belül megszárad. Megakadályozza a kórokozók átvitelét nemcsak a környezetről, hanem elsősorban a megfelelően kezelt tőgybimbókról is, akár egy 5 perces fejés esetén!

A pre-dipnek felületaktív anyagokat is tartalmaznia kell, hogy a hatóanyag a legkisebb bőrredőbe is bejuthasson.

1. A tőgybimbók fejés utáni fertőtlenítéséhez a készítményben lévő anyagok tartalmára vonatkozó követelmények még szigorúbbak!

A hatóanyagok mellett nem szabad megfeletkezni a kondicionáló szerekről (emollient) sem. Ide tartozik első sorban a Glycerol, legalább 5%-os glicerin tartalommal (glicerin vizes oldatban), amely speciális rehidratációjával még a levegő páratartalmától is megvédi a bőrrepedésekkel szemben, ha a fejés 5 percnél hosszabb ideig tart. Abban az esetben, ha mégis bőrrepedések vagy más irritáció fordul elő (pl. nyomástól), elengedhetetlenül szükséges a 3% feletti Sorbitol, amely az ilyen koncentrációnál hűti és megnyugtatja a bőrt. Ezen anyagok közé tartozik a Lanolin is, de ez víztaszító, és inkább kiszárítja a bőrt.

Ezen kívül, a fejés utáni termékeket fel lehet osztani blokkolókra és nem blokkolókra. A blokkoló és nem blokkoló post-dip közötti különbség a fejés után, a tőgybimbón keletkező, filmréteg képzésében rejlik. A nem blokkoló készítmény antiszeptikus mikrofilmet hoz létre, amely hosszú távon nem védi a tőgybimbót. Ezzel szemben a blokkoló készítmény, a polimereknek köszönhetően, megszárad, védőfilmet képez és védi a tőgybimbót a következő fejésig (általában 8 órán át). A blokkoló készítmények esetén nagyon fontos, hogy a tőgybimbókról a kezelés után, nyáron 30 percig, télen pedig 5 percig, ne folyjon le. Ezt a termék megfelelő sűrűsége szabja meg. Ezért néhány, fejés után tőgybimbó ápolási készítmény, xantángumit is tartalmaz.

És végezetül mit is mondjunk?

Ki olyan gazdag, hogy megengedheti magának, hogy a tőgybimbó ápoló termékeket ár szerint válassza ki, tudatosítva azt a tényt, hogy az individuális PSB fenyegetettség pusztán 220000 a 100 ČESTR (cseh tarka szarvasmarha) fejőstehénnél, napi 21,5 kg tej / tejelő tehén esetén, évi 289 000 CZK veszteség plusz a masztitisz kezelésének költsége fenyegeti?

Kérem, szenteljen kellő figyelmet a készítményeknek, amelyeket választ!