A víz azon közegek közé tartozik, amelyek teljes mértékben befolyásolják a tojótyúkok egészségét és teljesítményét. A tojótyúkoknak vízre van szükségük a tenyésztés egész ideje alatt. Ennek ellenére a víz és az itatórendszer higiéniája alábecsült.

A nevelőkben lévő csirkék és a tojótyúkok számára biztosított itatóvíznek, törvényből kifolyólag, jó minőségűnek kell lennie, függetlenül attól, hogy saját vagy közforrásból származik-e. Érdekes azonban, hogy a víz higiéniai minősége, a forrástól függetlenül, jelentősen alacsonyabb a csarnokokban. Az itatóvíz minőségét egyenes arányban befolyásolja annak keménysége, környezeti hőmérséklete, a környezet és a forrás mikrobiális szennyeződése, valamint alapvetően az itatórendszer higiéniája.

A biofilm az itató rendszerben képződik, a tenyésztés teljes ideje alatt. Mint közismert, ez táptalaja a különféle baktériumokat, algákat, valamint passzív módon a vírusokat és a parazitákat is, amelyek általában jelentős egészségügyi problémákat okoznak a nevelt baromfi állományokban. A tojótyúkok itató rendszerében leggyakrabban az E. coli, Pseudomonas, Bacillus cereus, Campylobacter baktériumok találhatók, de emellett előfordulhat a kevésbé ismert Stenotrophomonas acidaminiphila, maltophilia és Enterococcus faecium is.

Stenotrophomonas acidaminiphila / maltophilia

• G- nem erjedő baktériumok
• a tojótyúkoknál tojáshozam csökkenést okoz
• nosocomiális fertőzések kórokozója
• magas ellenálló képesség a fertőtlenítő szerek és az antbiotikumek ellen
• aktív biofilm képzés
• magasabb elhullási arányt okoz (különösen a gyengébb egyedeknél)

Enterococcus faecium

• G + baktériumok – coccusok
• ellenálló a pH-értékkel (8,5) és a magasabb hőmérséklettel szemben, magas fokú ellenállás az antibiotikumok ellen
• húgyúti, epevezeték, ivarszervi gyulladást okoz => kisebb tojáshozam
• a baktériumok alkalmasak biofilm képzésre

A fent említett baktériumok látens hatással vannak a tenyészet gazdaságosságára, úgy az elhullás, mind a tojáshozam területén.

Hogyan biztosítható tehát legjobban az itató rendszer tisztasága? Két változat lehetséges.

Az első lehetőség, hogy a tenyésztés befejezése után az itató rendszert tisztítószerrel engedjük fel, amely többnyire hidrogén-peroxid vagy szerves sav alapon működik. Az ilyen készítmények a legtöbb baktériumot elégetik, de nem oldják meg a biofilm vagy a rezisztens baktériumok, mint például a Bacillus cereus vagy a Stenotrophomonas problémáját. Sajnos, a megmaradt biofilm így továbbra is aktív, és táptalajt képez a mikroorganizmusok további növekedésének.

A második, hatékonyabb változat az itató rendszer mechanikus tisztítása, a Tekro Clean impulzusos tisztító berendezés segítségével, majd az ezt követő fertőtlenítés az 1-2%-os koncentrációjú Biocid 30 készítménnyel.

Mindkét változatot két azonos, 80 x 15 x 4 méteres, tyúktartó csarnokban teszteltük. A technológia 5 sor ketrecet tartalmaz 4 emeleten, azaz 1600 méter hosszú itató vezetéket. A táblázatban megtalálható a tesztelt csarnokok összehasonlítása.

Az A csarnokban az itató rendszer mechanikusan végezték impulzusos tisztítással és ezt követően 2%-os koncentrációjú Biocid 30-al fertőtlenítették, 48 órás expozíciós idővel.

A B csarnokban a hidrogén-peroxid alapú tisztítószert alkalmaztak.

A feltüntetett adatok azt mutatják, hogy a megfigyelt időszakban az A. csarnokban csökkent a tojótyúkok elhullása, és ugyanakkor növekedett a tojáshozam. A DDD T-force-val történő tisztítás és fertőtlenítés költsége 24 000 CZK, plusz 5600 CZK a tisztító és fertőtlenítő szerek, azaz a 10 liter Biocid 30 ára. A Tekro Clean készülék beszerzési költsége 102 000 CZK, a kompresszorral együtt. Az egész terem tisztítása körülbelül 7 órát vett igénybe. Az összehasonlító vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az A csarnokban a tojáshozam 116 920 tojással magasabb volt, mint a B csarnokban. Ugyanakkor az A csarnokban 2188 tojótyúk kevesebb pusztult el, mint a B csarnokban.

A fenti adatok alapján szeretném hangsúlyozni, hogy az ivórendszer mechanikus tisztítása, az impulzusos tisztítás és a Biocid 30 kombinációjával, hasznot hozott a tenyésztőknek, mivel megnőtt a tojáshozam, és csökkentek a kafilériával (dögégetéssel) kapcsolatos költségek. A Tekro Clean készülék beszerezhető a 8.F.c.  dotáció keretében, mint az ivóvíz rendszer mechanikus tisztítására fordított költség. A Tekro Clean készülék beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségek, a tenyésztők számára így elért nyereségével összehasonlítva, elhanyagolhatóak.

Ing. Jaroslav Servus

A zoohigiéniai osztály kozultánsa, Tekro spol. s r.o.

Mobil: +420 601 581 858

Email: j.servus@tekro.cz