Ennek a cikknek az elején hangsúlyozni kell azt a tényt, amit egyetlen állattenyésztőnek vagy állatorvosnak sem szabadna elfelejtenie. A Pfizer cég felmérése, amelyet a világ 61 országában végeztek (beleértve a Cseh és a Szlovák Köztársaságot), kimutatta, hogy az egyes haszonállatok betegségei minden kontinensen hasonlóak. Tudjuk azt is, hogy vannak olyan tenyészetek, amelyek hosszú távon fenn tudják tartani a tenyészetek hatékony teljesítményét, és ellenállnak az új betegségek elterjedésének is. Ezzel ellentétben sok farm létezik, amelyek már hosszabb ideje az állatok váratlan elhullásának növekedésével szembesülnek, és az új kórokozók rendszeres behurcolásával. Ennek a ténynek köszönhetően számos ilyen üzem veszteségessé válik, és sajnos hosszú távon nem voltak képesek megbirkózni az állatok kedvezőtlen felvásárlási árával. Miért van ez így?
Erre a kérdésre nem létezik egyszerű válasz. Egyrészt tagadhatatlan az a tény, hogy az állatok növekvő koncentrációjával arányosan nő a fertőzés veszélyének nyomása is, amely az istálló padlóján (részben a vályúban is) található mikroorganizmusok teljes számával, 10 x 109 cfu / cm2 fejezhető ki! A csarnok levegőjében, állatok jelenlétében, körülbelül 1 x 106 cfu / m3. Ennek, mélyalmos gazdaság esetében, akár a ½-ét képezhetik a penészgombák. A 120 bár feletti, magasnyomású mosásnak köszönhetően, a takarmányadagoló tartályok is szennyezettek. Az ilyen koncentrációk többszörösen túllépik a fertőző adagokat, amelyek így az állatok immunrendszerét annyira "lefoglalják", hogy más patogén mikroorganizmusok viszonylag alacsony koncentrációja is nagy veszteségeket okoz. Másrészt az alkalmazottak, de gyakran a gazdaságok tulajdonosai is, zoohigiéniai szempontból hihetetlenül könnyelműen és kockázatosan viselkednek. Annyival több költséget fordítanak a helytelen gyógyításra, amennyivel kevesebb figyelmet a megelőző zoohigiéniai intézkedésekre. Jó zoohigiénia nélkül még a legjobb vakcinázási program sem sikeres (lásd az 1 a, b) táblázatot).
Most, amikor országunk közvetlen közelében (lásd a 2. táblázatot) vagy egyenesen a saját gazdaságainkban egyre gyakrabban veszélyes fertőzések fordulnak elő, amelyek az állatállomány immunszuppressziója nélkül is nagy rendszertelenséggel vagy mortalitással járnak (klasszikus sertéspestis, madárinfluenza stb. gócok), a betegségek lehetséges behurcolását feltétlenül meg kell akadályozni.
2. számú táblázat:
A klasszikus sertéspestis klinikailag bizonyított előfordulása Európában 2004-2008 között:
ÁLLAM |
ÉV |
||||
2004 |
2005 |
2006 |
2007 |
2008 |
|
Bosna és Hercegovina |
|
|
|
|
|
Bulgária |
|
|
|
|
|
Franciaország |
|
|
|
|
|
Magyarország |
|
|
|
|
|
Németország |
|
|
|
|
|
Románia |
|
|
|
|
|
Oroszország |
|
|
|
|
|
Szlovákia |
|
|
|
|
|
Szerbia |
|
|
|
|
|
A Tekro TEKROCID bio-biztonsági programja olyan intézkedéseket ír elő a gazdaságokban, amelyek csökkentik a kockázatos viselkedést. Lehetővé teszik a fertőzés bejutásának megakadályozását, és jelentősen csökkentik a mikroorganizmusok lehetséges terjedését az állatok vagy a csarnokok között.
Alapvető intézkedések, amelyeket minden mezőgazdasági termelőnek rutinszerűen követnie kellene: